|
Legyen akár egy kicsit pajzán, vagy éppen vicces, legyen rövid, vagy hosszú és szerelmes, vagy éppen népies, a locsolóverseknek a lényege, hogy a locsolkodási szándékunkat kifejezzük és engedélyt kapjunk rá. Azt akarja szemléltetni, hogy nehogy elhervadjanak a lányok, mint a virágok.
A húsvéti locsolóversek általában szájhagyomány útján terjednek, szállhatnak apáról fiúra, vagy éppen tanulhatják a kicsik az óvodában, vagy az iskolában a diákok egymástól. Célja, hogy körítést adjunk a locsolkodásnak. Ma már faluhelyen is ritka az eredeti hagyományos locsolkodás, mikor a lányokat kicipelték a fiúk a kúthoz és jól nyakon öntötték kora reggel vízzel, majd lányoknak a vizes fürdő után kellett megkínálni és piros tojást adni a fiúknak. Másik hagyományos mód a szódáavízzel történő öntözés, amit még a városi fiúk is bátorkodnak elkövetni a lányok nem túl nagy örömére.
Ma már inkább a kellemes illatú, vagy éppen a tavalyról maradt kölnivel locsolkodnak a férfiak és járnak házról házra vagy lakásról lakásra. A piros tojás helyett Kinder csokoládét, de leginkább pénzt kapnak és várnak a locsolkodók a vers elszavalása és öntözés az öntözést követően.